A Skeleton versenyszánkó

 A Skeleton a legrégebbi versenyzésre használt szánkó. Az első ilyen szán 1892-ben készült, előbb, mint a bob vagy a szánkó. Egy angol építette meg fémből, alakja miatt kapta a Skeleton (csontváz) nevet. Eleinte csak  szórakozásra használták, majd az 1928-as St.Moritz-i téli olimpián debütált mint versenyszám. 20 évvel később  1948-ban, mikor újra Svájc adott othhont a téli olimpiának, már a Skeleton volt a fő versenyszám.

 A Skeleton egyedülálló sport. Ugyanazon a pályán használják, ahol a bobversenyek vannak, viszont itt a versenyzők a szánra hasalva, fejjel előre siklanak, álluk és lábujjaik mindössze centikre vannak a jégtől. A sebesség elérheti a 120 kilométer per órát is, ezért minden indulónak kötelezően állvédős sisakot kell viselnie (illetve kesztyűt, aerodinamikus kezeslábast és szöges cipőt). Kormánya nincsen, a sportolók testsúlyáthelyezéssel vagy ritkán a lábukat használva irányítják.

 Indulásnál a versenyzők nekifutnak, ebben szöges talpú cipő segíti őket, majd a kiindulási ponttól 30 méterre megadott jelnél ráhasalnak a Skeletonra. Természetesen a leggyorsabb győz. Meglehetősen veszélyes sport, több halálos baleset is a számlájára írható a nagy sebesség miatt.

 A szánok maximális súlya a szabályok szerint nőknél 37 (versenyzővel 92), férfiaknál 43 (versenyzővel 115) kiló lehet, a hossza pedig nem haladhatja meg a 120 centimétert. Négy sarkára ütközők vannak szerelve, hogy védjék a sportolót az esetleges ütődésektől. Alvázára 1 centiméter átmérőjű lekerekített talpak vannak szerelve, amik nem élesek, de teljesen fel vannak polírozva, hogy még gyorsabbak legyenek. A teteján két oldalt fogantyúk vannak, ennél fogva tolja be a skeletonos a holmit, majd ezek közé fekszik be elinduláskor. Egy jó szán talpakkal legalább 5000 amerikai dollárba is belekerül, ami több, mint egymillió forint.

Hasonló szerzetek a street luge (aszfaltszánkó) és a Skullboard.

Stiga

Forrás: skeletonsled.com

(Megosztani, "lájkolni" ér!)